Ami tegnap este velünk történt,az szerintem nem csak a hét,hanem a hónap sztorija!!!
Több hónapja már a fürdőszobában fürdetjük Bendegúzt. Nagykádba a kiskádban. Tegnap viszont még ment a mosógép,ezért gondoltuk,fürödjön a szobában. Már a törölközőn volt,amikor hallok magam mögül egy óriási csattanást. Hátranéztem,és eltartott pár másodpercig,mire felfogtam,hogy APA kezében,ahogy vitte volna a fürdőszobába a vízzel teli kádat,az széttörött és a víz az előszobában áll. Ááááááááááá! Bendét otthagytam (még jó,hogy ott lehet),és rohantunk törölközőkért,itatni fel a rengeteg vizet,kicsavarni a lavorba,majd újra. A nagy sietségben sikerült egy hátast is dobnom. Még az a szerencse,hogy a víz 95%-a az előszobában landolt,ahonnan fel tudtuk itatni (és reménykedünk,hogy nem áztattuk le a szomszédot!),és mindössze 5% ment a padlószőnyegre (ami azóta is szárad...).
Ha más meséli,a nagy szörnyülködés mellett biztos,hogy nevettem volna rajta egy jót. De így nem sok kedvem volt...
Bendegúz azért gondoskodott a jó hangulatról. A szobájából lesegetve magyarázott:
"Összetört a kád. Nem fogok fürödni többet ebbe a kádba. A Bende nem fog többet fürödni. Ti mit csináltok ott ketten? Háááát,összetört a kád."
Mondanom se kell,hogy kirobbant belőlünk a nevetés! :)
A kádról meg annyit,hogy szilánkosra tört. És mennyit is bírt? 2 és fél évet...