Ezt muszáj...

Valami történt a héten,valami nagy csoda. Mert Bendegúz elkezdett enni a bölcsiben is. És mi az,hogy enni... Egyedül enni! :) Emellett nem hisztizik,nem sír,hanem még kifejezetten jól is érzi magát. És akár az Eszterrel való másfél órás válságstábos beszélgetésünknek,akár a "kiabálós sarok" bevezetésének,vagy akármilyen apró levegőrezdülés változásnak köszönhető ez a fordulat,hálát adunk érte. :)

Íme két bölcsis kép,amit a lelkes gondozónéni készített:

 

Beszoktatás után beszokásra várva

Elég kemény két hét áll mögöttünk. Mindhármunk mögött. Apa reggelente viszi Bendét a bölcsibe. És az első teljes héten ment is érte. Ő tudja igazán,milyen nehéz Bendének megszoknia,hogy mostantól bizony a nap nagy részét,sőt,ébren töltött idejének felét egy idegen helyen,idegen emberekkel kell töltenie,és emellett még ennie és aludnia is ott kell. Reggel úgy kellett erővel leválasztani Bendét apáról,úgy kapaszkodott és sírt. Az elmúlt héten ez a reggeli elválás jelentőset javult. Már simán,magától bemegy Bende a szobába,integet apának és megy játszani. Napközben nagyon nehéz lehet neki. Hol azt hallom,hogy délelőtt sírdogált,hol azt,hogy a délutánja volt sírós,hol azt,hogy egész nap. Ha kint vannak az udvaron,akkor a kapuhoz megy és ott sír,és kiabálja,hogy "anya",ha bent vannak,akkor az egyik sarokban sírdogál. Megszakad a szívem.:( De bízom benne,hogy lassan,apránként egyre kevesebb lesz a sírás,és megérti,hogy minden nap megyünk érte,és az ott töltött időt nem kínszenvedés,hanem alkalom a játékra,ismerkedésre,tanulásra,mókára. Enni csak néha eszik,ha épp péksütemény az uzsonna,vagy pl. túrógombóc az ebéd. Legalább már valamit eszik. Ha semmit,akkor mire hazaérünk annyira éhes,hogy sírva követeli az ennivalót,és alig tudja kivárni,hogy egy hús megsüljön. Kidobott pénznek érzem egyelőre a befizetett ennivalópénzét. De csak elkezd enni. Ugye? (ez egy költői kérdés volt) Az alvás terén sem büszkélkedhetünk. Alig alszik egy órát. (itthon hétvégente lazán alszik két órát) És ennek megvan az eredménye. Este sokkal hamarabb álmos. Csütörtökön fél 8-kor aludt el,pénteken már fél 7-kor. Úgy,hogy egyébként csak fél 9-9 között szokott. Az biztos,hogy jobban kifárad,így ezután 8 körül próbálom majd aludni vinni. Játék terén főleg autókkal játszik,kint motorozik,homokozik. Néhányszor már beszélt a gyerekekhez. Nem mondom,hogy beszélgettek,mert ők még inkább csak beszélnek egymáshoz,és nem feltétlenül reagálnak a másikra. De alapjában még mindig tart tőlük,és ha egyszerre többen odamennek hozzá,akkor bepánikol és menekül onnan.

Itthon esténként sokat hisztizik. Gondolom,ilyenkor jön ki rajta az egész napi feszültség,rossz érzés. Nagyon nehéz vele ilyenkor,és sokszor nem tudunk vele mit csinálni,várjuk,hogy elmúljon. Egyébként egy perc alatt képes váltani a jókedvből a hisztis őrjöngésbe,és fordítva is. Éjjelente gyakran felébred,sír,és már nem alszik vissza az ágyában,jön át hozzánk. Ez valószínűleg a fogzás,bölcsi,megpróbáltatások,hatalmas feldolgozandó információ,új helyzet egyvelege miatt van. De azért akad 1-1 nyugodt éjszakánk is.

Hogy valami pozitív hatását is írjam a bölcsinek,Bende elkezdte használni a bilit. Már korábban is volt,hogy ráült,de amióta bölcsibe jár,minden este ráül és belepisil. Aztán nagyon örül,jön lehúzni,és kiabálja,hogy "sikerült!".:)

Ami engem illet,nekem is nehéz volt megszoknom,hogy újra dolgozni járok,6-kor kelek,háromnegyed órát buszozok a munkahelyig,a korábban jól tudott dolgok mellett,amiket fel kell idéznem,még sok új feladat is vár rám,és a régi arcok mellett nem kevés új arc is,akiket meg kell ismerni,együtt kell tudni velük dolgozni. De nekem azért lényegesen könnyebb a dolgom,mint Bendegúznak. Én már egészen belerázódtam. Olykor úgy érzem,mintha ki sem hagytam volna ezt a több,mint két évet.

Délután most már én megyek Bendéért. Mivel 6 órában dolgozom,3 előtt érek a bölcsibe,az uzsonna után. Eleinte elsírta magát,amikor meglátott,de így hét végére már csak nagyon örült és futott hozzám. Hazafelé pedig be nem áll a szája. Általában az autómárkákat sorolja,amiket látunk,meg mindent,amit lát a környezetében. Látszik,hogy végre kiszakad belőle a beszéd. Magától nem mesél a bölcsiről,de ha kérdezzük,akkor nagyjából válaszol,hogy mit csinált,kivel játszott,aludt-e,evett-e,hogy érezte magát.

A hétvégénk nagyon jól telt. Bende rendesen evett,aludt. Délután kint motoroztunk,ma játszótereztünk is.
És holnap indul egy újabb munkás,bölcsis,megszokni próbálós hét.

Képsarok - Kisvakond barátai

A hárommal ezelőtti hétvégén Bendegúz megkapta Nyuszit és Sünit, Kisvakond két legjobb barátját! :)
Mivel csak budapesti boltban kaphatók,András lett a beszerzőnk és szállítónk.
Leírni sem lehet,Bende mennyire örült a két plüssállatnak.:))) Inkább megmutatom.

BARÁTOK.

Beszoktatás - második hét

Volt egy olyan érzésem,hogy már egy hónapja nem írtam. És majdnem tényleg.:( De ami késik,arra egy kicsit többet kell várni.;)

Egy sárvári hétvége után nekivágtunk a beszoktatás második hetének. (3 héttel ezelőtt) Hétfőn fél 10-re mentünk,és én fél 11-kor elmentem "bevásárolni" egy fél órára,anyának dolga van felkiáltással. Nem volt semmi gond. Bende jól elvolt Eszterrel. Kedden már 9-re mentünk,és 10-kor mentem el 1 órára. Ekkor sem volt gond. Amikor mentem érte,Bende rám nézett egy amolyan "jé,megjöttél,hát jó" pillantással. Szerdán is 9-re mentünk,negyed 10 körül elmentem és csak háromnegyed 12-re mentem vissza. Bende már bent ebédelt (volna). De nem evett. Csütörtök volt a nagy nap,úgy volt,hogy bent is alszik. 8-ra mentünk,apával hármasban,és egy gyors búcsúzkodás után ott is hagytuk Bendegúzt Eszterrel. Én délre mentem vissza,hátha nem alszik el,mert akkor hazavittem volna. Eszter azzal fogadott,hogy nem sír,de nem is alszik,ugrál az ágyon... És inkább vigyem haza,nehogy sírásba fulladjon a próbálkozás. Ki is hozta Bendét,mondtam,hogy megyünk haza. Erre rám nézett,és azt mondta: "De Bende nem megy haza,Bende itt alszik". Na,mondtam,akkor tényleg tessék aludni. És háromnegyed 1 körül el is aludt. 2 körül felébredt,és akkor indultunk haza. Aznap sem ebédelt. De legalább aludt! Juhé! Pénteken újra 8-ra mentünk. És én már csak 2-re (igazság szerint már fél 2-re) mentem vissza. 2 körül fel is ébredt. Uzsonnát nem kérte,így el is indultunk haza. (az uzsonnát hazafelé azért megette) De ugyanúgy nem reggelizett és nem ebédelt a bölcsiben. Ami engem eléggé aggasztott.

A keddi naphoz még hozzá tartozik,hogy bölcsi után elmentünk a védőnőhöz is,akivel már hetek óta próbáltunk időpontot egyeztetni. 2 éves státuszvizsgálat miatt. Féltem,hogy Bende nyűgös lesz,lévén fél 1,de nagyon jól bírta,jókedvű volt,még a mérlegre is ügyesen ráállt,és az ajtóhoz is a magasságmérőhöz. Kicsit pontosítottuk az adatait. 91 cm és 13 kg. A nem evésre azt a választ kaptam,hogy ne aggódjak,amire szüksége van,azt meg fogja enni,a tejet nem baj,ha még nem issza,a bölcsit meg majd megszokja,és ott is eszik majd valamikor. Azért én nem nyugodtam meg.

De következett egy újabb sárvári hétvége.:)