A hétvége képekben.
kedd, június 15
Hétvége
Az elmúlt hétvége sem telt eseménytelenül.
Pénteken APA munkahelyén dolgozóknak szerveztek egy vaddisznó pörköltözést a Malomvölgyi tavaknál itt Pécsen. És mivel családot is lehetett vinni,Bendegúzzal ki nem hagytunk volna egy ilyen eseményt! :) Volt min aggódni: nemrég lezárták a tavak környékét a felázott talaj miatt,sok szúnyog,hőség és egyáltalán mennyire bírja majd a gyerkőc. De minden jól alakult. Újra megnyitották a területet,a szúnyogokat elkergette a füst,árnyékban egész kellemes idő volt,a szél is fújt és Bendegúz annyira jól bírta a kinti pikniket,hogy nem miatta kellett hazajönnünk. (hanem APA miatt,aki nem tud kihagyni egy vb meccset sem...) Olyan jól elvolt a takarón,le sem akart mászni a fűbe,ami ugye még idegen terep neki. APA női kollégáival kifejezetten barátkozós volt,dobálta a labdáját. Még egyet aludnia is sikerült a babakocsiban. A pörkölt meg...hmmm...nagyon-nagyon finom lett! És az egész kintlétünk igazán jól sikerült!
Vasárnap délelőtt teniszezni mentünk. Amióta jó idő van,ez volt a harmadik próbálkozásunk. De Bendegúz háromból háromszor kb. fél óra nézelődés,tárgydobálás után elvesztette a türelmét,és mivel ott nem rakhattuk le a földre,hogy mászkálhasson,a nyöszörgésből hamarosan üvöltés lett. Arra jutottunk,hogy egy barátunkat beszervezzük teniszezni és Bendével lenni. Mert ha ott van mellette valaki,akkor egész jól elvan.
Délután veszprémi barátaink jöttek el. Kisfiuk,Kristóf 3 hónappal idősebb csak Bendénél. De mennyit számít ez a 3 hónap! Ő már jár,néhány szót mond,egyértelműen kifejezi,mit akar,és nagyon ügyesen játszik,tudja,mi hogy működik. Bendegúz kicsit nehezen viselte,hogy a játékait más is használja. De ezt bizony meg kell szoknia! A hirtelen jött,hangos emberi hangoktól,felkiáltástól,sikoltástól még mindig megijed és persze ennek is szájgörbítés és sírás a vége. Babám,szoknod kell a társaságot! :) Jó volt velük találkozni. Gergő nekem volt évfolyamtársam,Szilvi APA alatt járt talán eggyel az egyetemen. Úgy néz ki,ez a közgazdász-biológus párosítás másoknál is beválik.:)
Közben Bendegúzról kiderült,hogy nagy rockzene rajongó! Úgy táncol APA legdurvább zenéire,hogy csak lesünk. Tényleg élvezi! Ez számomra hihetetlen!!! Készült is róla egy kisvideo. Egy kis pelenkában úgy csinál,mint Fekete Pákó a törzsi zenére,csak Bendegúztól sokkal jobban néz ki! :)
Ma este Bajára utazunk és egészen vasárnap estig ott leszünk. Mama-papa unokázhat sokat,mi meg hűsölhetünk a negyedik emeleti egész napos dögmeleg után. Talán még aludni is tudunk majd éjszaka...
Pénteken APA munkahelyén dolgozóknak szerveztek egy vaddisznó pörköltözést a Malomvölgyi tavaknál itt Pécsen. És mivel családot is lehetett vinni,Bendegúzzal ki nem hagytunk volna egy ilyen eseményt! :) Volt min aggódni: nemrég lezárták a tavak környékét a felázott talaj miatt,sok szúnyog,hőség és egyáltalán mennyire bírja majd a gyerkőc. De minden jól alakult. Újra megnyitották a területet,a szúnyogokat elkergette a füst,árnyékban egész kellemes idő volt,a szél is fújt és Bendegúz annyira jól bírta a kinti pikniket,hogy nem miatta kellett hazajönnünk. (hanem APA miatt,aki nem tud kihagyni egy vb meccset sem...) Olyan jól elvolt a takarón,le sem akart mászni a fűbe,ami ugye még idegen terep neki. APA női kollégáival kifejezetten barátkozós volt,dobálta a labdáját. Még egyet aludnia is sikerült a babakocsiban. A pörkölt meg...hmmm...nagyon-nagyon finom lett! És az egész kintlétünk igazán jól sikerült!
Vasárnap délelőtt teniszezni mentünk. Amióta jó idő van,ez volt a harmadik próbálkozásunk. De Bendegúz háromból háromszor kb. fél óra nézelődés,tárgydobálás után elvesztette a türelmét,és mivel ott nem rakhattuk le a földre,hogy mászkálhasson,a nyöszörgésből hamarosan üvöltés lett. Arra jutottunk,hogy egy barátunkat beszervezzük teniszezni és Bendével lenni. Mert ha ott van mellette valaki,akkor egész jól elvan.
Délután veszprémi barátaink jöttek el. Kisfiuk,Kristóf 3 hónappal idősebb csak Bendénél. De mennyit számít ez a 3 hónap! Ő már jár,néhány szót mond,egyértelműen kifejezi,mit akar,és nagyon ügyesen játszik,tudja,mi hogy működik. Bendegúz kicsit nehezen viselte,hogy a játékait más is használja. De ezt bizony meg kell szoknia! A hirtelen jött,hangos emberi hangoktól,felkiáltástól,sikoltástól még mindig megijed és persze ennek is szájgörbítés és sírás a vége. Babám,szoknod kell a társaságot! :) Jó volt velük találkozni. Gergő nekem volt évfolyamtársam,Szilvi APA alatt járt talán eggyel az egyetemen. Úgy néz ki,ez a közgazdász-biológus párosítás másoknál is beválik.:)
Közben Bendegúzról kiderült,hogy nagy rockzene rajongó! Úgy táncol APA legdurvább zenéire,hogy csak lesünk. Tényleg élvezi! Ez számomra hihetetlen!!! Készült is róla egy kisvideo. Egy kis pelenkában úgy csinál,mint Fekete Pákó a törzsi zenére,csak Bendegúztól sokkal jobban néz ki! :)
Ma este Bajára utazunk és egészen vasárnap estig ott leszünk. Mama-papa unokázhat sokat,mi meg hűsölhetünk a negyedik emeleti egész napos dögmeleg után. Talán még aludni is tudunk majd éjszaka...
kedd, június 8
Képsarok
Felavattuk a nyári sapiját. Amikor hintázik,jól elvan benne,de egyébként kb. 10 perc után szedi le magáról. Vajon kire ütött... :)
A következő képeken Bendegúz a nyári kollekció első darabjaiban látható.
Itt épp a fogait csikorgatja. APA nagy örömére. :)
hétfő, június 7
Sétálunk,sétálunk...
Végre megint jó idő van. Egész hétvégén élvezhettük a friss,meleg levegőt odakinn. Sétáltunk a városban,fagyiztunk (persze csak mi felnőttek :) ),"megcsodáltuk" a kész főteret,ami egy merő térkő,fű sehol,és nem épp babakocsival közlekedő gyerkőcöknek és az őket toló szülőnek tervezték,de jó volt nézni a sok embert,a színes tömeget,gyerekek rohangáltak a földből felszökő vízsugarak között,fiatalok és idősek üldögéltek,beszélgettek,nevetgéltek. Még egy táncoló-éneklő krisnás csoportot is láttunk,akik öngamukban nem keltették volna fel az érdeklődésem,de beállt közéjük egy láthatóan nem épp józan,elhanyagolt ruhában lévő idősebb férfi és próbálta velük tartani a ritmust,inkább kevesebb sikerrel. Egyszerre volt nevetséges és szánalomra méltó... Szerencsére a narancssárga ruhás,kopasz,sárga festékes krisna térítők minket nem "kaptak el".
Szombaton teniszezni is voltunk. Kellett már a mozgás! Bendegúz kb. egy óráig bírta a babakocsiban. Biztosan ő is szeretett volna beállni,legalább labdaszedőnek,de hát az még jópár hónap! :)
Bende baba egyre ügyesebb álldogálás terén is! És a hétvégén elkezdett az ágyba kapaszkodva menni. A hosszabb oldal mentén szépen végigaraszolt. Persze volt egy kiszemelt,megkaparintani való tárgy is az ágy másik végén. Dehát a semmiért nem fektet csak úgy be energiát! :)
Tegnap este nagyon nyűgös volt,keservesen sírt,néha abbahagyta,de aztán újra kezdte. Úgy sírt,mint akinek fáj valamije. Azért sikerült elaludnia. És ma reggel észrevettük,hogy kibújtak a két felső metszőfoga melletti fogacskák,egy balról és egy jobbról. Vagyis nem volt hiába a tegnapi szenvedés! Bár ez őt nem hiszem,hogy vígasztalja.
Szombaton teniszezni is voltunk. Kellett már a mozgás! Bendegúz kb. egy óráig bírta a babakocsiban. Biztosan ő is szeretett volna beállni,legalább labdaszedőnek,de hát az még jópár hónap! :)
Bende baba egyre ügyesebb álldogálás terén is! És a hétvégén elkezdett az ágyba kapaszkodva menni. A hosszabb oldal mentén szépen végigaraszolt. Persze volt egy kiszemelt,megkaparintani való tárgy is az ágy másik végén. Dehát a semmiért nem fektet csak úgy be energiát! :)
Tegnap este nagyon nyűgös volt,keservesen sírt,néha abbahagyta,de aztán újra kezdte. Úgy sírt,mint akinek fáj valamije. Azért sikerült elaludnia. És ma reggel észrevettük,hogy kibújtak a két felső metszőfoga melletti fogacskák,egy balról és egy jobbról. Vagyis nem volt hiába a tegnapi szenvedés! Bár ez őt nem hiszem,hogy vígasztalja.
csütörtök, június 3
Képsarok
Melinda és Andris esküvőjén készült két kép, melyeket ezúton is köszönök Nekik!
SZEGED, 2010.05.29.
szerda, június 2
Képsarok
Akkor... (2009.05.30.)
...és most (2010.05.29.)
Csak hogy megmutassam a felső fogaimat.
Egy kocka,egy karika. (fürdés Baján)
Várakozó. (hmmm,milyen finomságot kapok ma?)
Éhes. (lassan mindegy már,csak készüljön!)
Türelmetlen. (na elő azzal a kajával!)
Jó-jó,de nem látom tőled a tv-t!
Bezárva
Ismét itt az eső. Nagyon nem hiányzott. Szerintem senkinek. Főleg az árvíz súlytotta házak lakóinak.
A hétvége volt a kivétel,a két monszun közötti időszak,amikor kicsit fellélegeztünk,és újra reméltük,hogy mégis lesz az idén nyár. Ezt a két napot Baján töltöttük az én szüleimnél. Bár igazából csak egy napot. Mert szombat délelőtt mentünk és délután már tovább is utaztunk Szegedre egy kedves barátnőnk,Melinda esküvőjére. Kicsit tartottam tőle,Bendegúz hogy viseli majd a szertartásokat,de megnyugodtam,mert nagyon jól viselkedett. Alapvetően jókedve volt és csak időnként kiabált be,talán mert tetszett neki a menyasszony.:) Még egy csomagtartóban történő tisztába tevést is elviselt. És a templomi esküvő után annak rendje és módja szerint a babakocsiban elszundított. Mi addig fagyiztunk egyet a belvárosban. Az autóban befalta az uzsonnáját és indulhattunk vissza Bajára.
Az esküvő előtt még beugrottunk Csilla barátnőmékhez,akik pár éve költöztek Szegedre,és van egy 9 hónapos kislányuk,Lia. Pontosan egy hónap van a két gyerkőc között,de személyiségükben annál nagyobb az eltérés. Míg Lia abszolút barátkozós kislány,aki tetszését még sikítással is kifejezte,addig Bendegúz inkább tartózkodó,neki idő kell ahhoz,hogy valakihez közeledjen,meg is ijedt a kislánytól,és elsírta magát. Azért egy ebéddel meg lehetett vígasztalni. És Lia még az etetőszékét is átengedte neki. Sajnos sok idő nem volt a gyerekek összeszokásához és nekünk a beszélgetésre,de örülök,hogy 1 év után sikerült találkoznunk! Legutóbb a két gyerkőc még a pocakokban volt. A képsarokba felteszek erről is egy képet.
A vasárnap gyorsan eltelt. Délután egy volt kollégámmal és a feleségével ültünk le a városban egyet beszélgetni. Arra a munkahelyre nem sok jó érzéssel gondolok vissza,a kollégákra viszont annál inkább! Örülök,hogy néhányukkal még most is tartjuk a kapcsolatot! Hiába,a negatív érzések is összekovácsolhatnak egy csapatot.
A hétfő a monszun visszatértén kívül másról is emlékezetes marad. Bendegúz végre átfordult a negyedik,eddig teljesíthetetlennek tűnő irányba,vagyis hátról hasra a jobb keze felé! Már azt hittem,ez kimarad az életéből,de valahogy most sikerült összeszednie minden erejét és sikerült! Azóta már többször is bemutatta.:)
És már jópár napja egyedül vissza tud csücsülni vagy térdelni állásból! Most már nem sír álldogálva egy bútornál,hogy segítsünk neki,hanem szépen,óvatosan,megfontoltan visszaereszkedik. Időnként ha nem sikerül,akkor popsira huppan.
Ezen kívül egyre többször merészkedik ki a szobából és mászik el a konyha irányába. Nem győzök rohanni utána,hogy még idejében elkapjam. Ugyanis az már nagyon nem az ő területe. Egyébként meg valahogy mindig kitalálja,hogy mit nem szabad csinálni,hova nem szabad menni,így néha már úgy érzem,egész nap azt mondogatom neki,hogy NEM. Pedig van neki mozgástere és annyi minden mást csinálhatna,de különös érzéke van a nem szó kicsikarásához.
Most várjuk a jó időt,hogy végre legalább az eső elálljon,hogy ki tudjunk kicsit merészkedni és friss levegőt szívni. Szóval várjuk...
A hétvége volt a kivétel,a két monszun közötti időszak,amikor kicsit fellélegeztünk,és újra reméltük,hogy mégis lesz az idén nyár. Ezt a két napot Baján töltöttük az én szüleimnél. Bár igazából csak egy napot. Mert szombat délelőtt mentünk és délután már tovább is utaztunk Szegedre egy kedves barátnőnk,Melinda esküvőjére. Kicsit tartottam tőle,Bendegúz hogy viseli majd a szertartásokat,de megnyugodtam,mert nagyon jól viselkedett. Alapvetően jókedve volt és csak időnként kiabált be,talán mert tetszett neki a menyasszony.:) Még egy csomagtartóban történő tisztába tevést is elviselt. És a templomi esküvő után annak rendje és módja szerint a babakocsiban elszundított. Mi addig fagyiztunk egyet a belvárosban. Az autóban befalta az uzsonnáját és indulhattunk vissza Bajára.
Az esküvő előtt még beugrottunk Csilla barátnőmékhez,akik pár éve költöztek Szegedre,és van egy 9 hónapos kislányuk,Lia. Pontosan egy hónap van a két gyerkőc között,de személyiségükben annál nagyobb az eltérés. Míg Lia abszolút barátkozós kislány,aki tetszését még sikítással is kifejezte,addig Bendegúz inkább tartózkodó,neki idő kell ahhoz,hogy valakihez közeledjen,meg is ijedt a kislánytól,és elsírta magát. Azért egy ebéddel meg lehetett vígasztalni. És Lia még az etetőszékét is átengedte neki. Sajnos sok idő nem volt a gyerekek összeszokásához és nekünk a beszélgetésre,de örülök,hogy 1 év után sikerült találkoznunk! Legutóbb a két gyerkőc még a pocakokban volt. A képsarokba felteszek erről is egy képet.
A vasárnap gyorsan eltelt. Délután egy volt kollégámmal és a feleségével ültünk le a városban egyet beszélgetni. Arra a munkahelyre nem sok jó érzéssel gondolok vissza,a kollégákra viszont annál inkább! Örülök,hogy néhányukkal még most is tartjuk a kapcsolatot! Hiába,a negatív érzések is összekovácsolhatnak egy csapatot.
A hétfő a monszun visszatértén kívül másról is emlékezetes marad. Bendegúz végre átfordult a negyedik,eddig teljesíthetetlennek tűnő irányba,vagyis hátról hasra a jobb keze felé! Már azt hittem,ez kimarad az életéből,de valahogy most sikerült összeszednie minden erejét és sikerült! Azóta már többször is bemutatta.:)
És már jópár napja egyedül vissza tud csücsülni vagy térdelni állásból! Most már nem sír álldogálva egy bútornál,hogy segítsünk neki,hanem szépen,óvatosan,megfontoltan visszaereszkedik. Időnként ha nem sikerül,akkor popsira huppan.
Ezen kívül egyre többször merészkedik ki a szobából és mászik el a konyha irányába. Nem győzök rohanni utána,hogy még idejében elkapjam. Ugyanis az már nagyon nem az ő területe. Egyébként meg valahogy mindig kitalálja,hogy mit nem szabad csinálni,hova nem szabad menni,így néha már úgy érzem,egész nap azt mondogatom neki,hogy NEM. Pedig van neki mozgástere és annyi minden mást csinálhatna,de különös érzéke van a nem szó kicsikarásához.
Most várjuk a jó időt,hogy végre legalább az eső elálljon,hogy ki tudjunk kicsit merészkedni és friss levegőt szívni. Szóval várjuk...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)